[ a könyvtippet írta Mészáros Sándor ] „Nem csinálják csupa rosszból a gyermekkort, nem ilyen nevetségesen egyszerûre van kitalálva. Mégis valami válogat benned, a jót természetesnek, tehát feleslegesnek, megõrzésre méltatlannak ítéli, mintha a jóból volna több, és ha valamibõl sok van, elértéktelenedik. Minek õrizgesd a kacatokat, ha minden utcasarkon zsákszámra találni." - olvasható Németh Gábor új regényének felütésében. Ebbõl a gyermekkorból válogat, valóban nemcsak a rosszat, hanem inkább a személyiséget meghatározó, erõs élményeket. Nyomasztó és archaikus részletek, kicsi és nagy dolog, halálpontos megfigyelések és kikerekíthetetlen történetek, amelyekbõl mégis összeáll az egész. Úgy áll össze, hogy közben mindvégig fenntartja a szöveg feszültséget és az olvasó érdeklõdését, ami nélkül nincs elbeszélés. Nos, ahogyan Németh Gábor csinálja, az egyszerre nagyon tudatos és elemien egyszerû. Egyszerû, de soha nem didaktikus. Nem tanít semmire, csak néz. Élesen, már-már könyörtelenül. Ez a pillantás mindenek elõtt az Én-re irányul, és csak ezután a világra, ezért nincs benne hübrisz törvény-könyv: ha valaki egyszer belekerül, nem tudja magát kivonni belõle.

[ infó ] Németh, Gábor: Zsidó vagy?.