[ a könyvtippet írta Katalin Gulyás ] Ez a történet befejezetlen és csak hozzágondolhatom, hogy mi történt Felix Krull-lal. Elkövethetett akármilyen csalást, sose derült ki. Egyszer azonban biztos elkapták, mert a mû elején utalt erre az író-narrátor-Felix. ...És akkor keresztapja,a festõ Schimmelpreester segíti majd ki a börtönbõl. - Szerettem volna tényleg tudni, hogy mi alakult tovább Felix életében!
Imádtam azokat a csodás leírásokat, amelyekkel Mann egyes szereplõket megjelenített. Hogyan szerette Felix a nõket! Imádta,istenítette például Sinora María Pia-t és Zouzou-t,a lányát. Õket jellemzi talán legszebben a könyv. A fantasztikus leírások a Kuckuck-féle múzeumról és az elméletek a 3 õsnemzésrõl is elgondolkodtattak és sokat fogok még visszagondolni rájuk.
Amilyen zseniálisan megfogalmazta az író fõhõse indítóokait, annyira szerettem is olvasni ezeket a részeket. Mert Krull tényleg egy piszok csirkefogó, de annyira kifinomult, hogy azt nem lehet fokozni sem. Mindenhez ért,mindenkivel el tud beszélgetni, mindig tudja a jó választ a kérdésekre is.
Ehhez még jóképû - és Mann szereti a jóképû fiúkat, a kb 1-20 éveseket - androgün voltára ez is egy jó magyarázat. Ez csak egy feltevés, hogy ennyire szerette a fiúkat. Nagy kár, hogy a könyvet nem fejezte be, így elképzelésem sincs, hogy miket talált még ki. Jó lett volna az egészet tudni!

[ infó ] Mann, Thomas: Egy szélhámos vallomásai.