[ a könyvtippet írta Gábor Palkó ] A kötet címlapján Dürer híres metszete található, a metszet, amelyet a téma szakértője a legnagyobb hatású európai állatábrázolásnak nevez. Ma, amikor „reggeltől estig képek bombáznak bennünket”, és egy orrszarvúról készült képet vagy akár egy videót az interneten néhány másodperc alatt elérhetünk, még mindig jelentéses maradt ez a képi megformálás. Nyilván nem egészen ugyanazért, mint a XVI. század elején. Évszázadokig csak a szemtanúk feljegyzései és vázlatai, rajzai adtak képet arról, ami a többség számára – az elérhetetlen messzeségbe zárva – láthatatlan maradt. Csakhogy Dürer képe sem támaszkodhatott közvetlen vizuális észlelésre, jegyzetek és vázlatok alapján jött létre. Gombrich híres könyvében, a Művészet és illúzióban azért is lehet kitűnő példája a annak, hogy a művészi „ábrázolás” a képi hagyomány és az adott korszakra jellemző vizuális sémák alapján  kódolja a látványt, vagyis a művész nem pusztán azt rajzolja, amit lát, hanem azt rajzolja (sőt: látja), amit tud.
De hogy Dürer miért is nem láthatta az orrszarvút: a Lisszabonból Rómába tartó hajó a rinocérosszal, és ezzel a kötet fedelétől eljutunk a benne kibontakozó történetig, hajótörést szenved és az állat elpusztul, így a sajátos ajándék nem jut el címzettjéhez, X. Leó pápához. Ez a balsikerű vállalkozás a regény egyik fő csomópontja, Salvestro és Bernardo kalandjainak sorában a legjelentősebb. A száz szálon futó, indázó, elágazó és számtalanszor megszakadó cselekmény főszereplői, pontosabban állandó mellékszereplői ők, akik, akár Rosencrantz és Guildenstern Stoppardnál, a történelem viharos mindennapjainak epizodistái. Éppen ezek a mindennapok, a mikrotörténelmi perspektíva ennek a posztmodern történelmi regénynek a legsajátabb jellemzője, az apró történelmi „tények” realitása, a fiktív történelmi keret és a végtelenül komplex elbeszélői nyelv összeférhetetlensége. Arra irányul ezáltal a figyelem, hogy hogyan áll össze egy nagy hatású kép a fél évezred homályába borult világról, a világról, amelyet – legalábbis saját szemével – egyikünk sem láthatott.

[ infó ] Norfolk, Lawrence: A pápa rinocérosza. (A könyv nyelve: magyar) ford. Szentgyörgyi József. Athenaeum 2000, Budapest, 2000 .