[ a könyvtippet írta Petőfi Irodalmi Múzeum pimmedia ] A Márton László-trilógia első kötete, a Testvériség a históriai tudás felől hozza játékba a szépirodalmi képzeletet. A Kartigám török fogolykisasszonyról szóló kézirat Buda visszafoglalásakor kerül elő egyetlen pillanatra. Hiánya a regény egyik központi témája: ha a történet elveszett, akkor hol van, s hogyan alakul hősnőjének sorsa, aki a lapok közül – saját élettörténetéből – bukkan elő? A trilógia első kötetét fele részben egy hatalmas kitérő foglalja el: a hat fejezetre osztott könyvben az elbeszélő tulajdonképpen csak a negyedik rész végén tér vissza oda, ahonnan az első fejezetet követően elkanyarodott. A kitérő, melyből a narrátor alig, végül is "kényszerűen" szabadul - az előzményeket, a Károlyi-család pályafutását hozza az olvasó tudomására. Valamikor a 17. században báró Károlyi Sándor Szatmár és Bécs között járja tragikomikus kálváriáját: vajon a török fogságból szabadult fogoly azonos-e testvérbátyjával? A regény tere és idősíkjai e két történet mentén szövődik eggyé. Márton László már több, kifejezetten történelmi ügyekkel foglalkozó regényt írt, a Jacob Wunschwitz igaz történetét, A nagyratörőt, vagy Árnyas főutcát. A Kényszerű szabadulás is egy, az író által folytonosan feltett és regényeiben állandóan visszatérő kérdés körül forog: történetek ugyan vannak – ám hogyan lehetségesek?

[ infó ] Márton, László: Kényszerű szabadulás. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001. .